M3 Anno

Ki mit tud?

A Ki mit tud? a Magyar Televízió kulturális tehetségkutató műsora volt, amely 1962 és 1996 között összesen tíz adássorozatot ért meg. A versenyzők különböző kategóriákban versengtek egymással, mint például ének, zene, vers, próza, tánc, később animáció, videoklip, humor, paródia, extrém, egyéb. A tehetségkutatóban olyan közismert, ma már Kossuth-díjas művészészek tűntek fel, mint Kovács Kati, Kern András, Koncz Zsuzsa, Sztevanovity Zorán és Gálvölgyi János, valamint a műsorban olyan népszerű együttesek szerezték meg első széles közönség előtti sikereiket, mint a Benkó Dixieland Band, a Metro, a Hungária, a Neoton és a Pokolgép együttes.

Az első előadások rendezője Pauló Lajos, műsorvezetője Horváth Győző, Megyeri Károly, később Antal Imre, Horvát János, majd Gálvölgyi János volt. A zsűriben ült – többek között – és észrevétlenül a nézőket új ismeretekkel gazdagította: Rábai Miklós, Pernye András, Major Tamás, Szinetár Miklós, Vásárhelyi László, Faragó Laura, Petrovics Emil.

A Ki mit tud? műsor színpadán volt egy vasúti személykocsikat megformáló díszlet, és aki továbbjutott, az beült a „vonatba” és kinézett az ablakán. Ha ugyanabban a kategóriában a zsűri jobbnak ítélt egy újabb versenyzőt, akkor ők helyet cseréltek, és a korábbi első „kiesett a vonatból”.

Kovács Béla szerkesztő visszaemlékezése szerint a műsor ötlete a MOM Kultúrházból eredeztethető, ahol Karácsondi Miklós, a műsorsorozat későbbi szerkesztője látott egy felhívást, amely öntevékeny fiatalokat invitált bemutatkozásra.

A Ki mit tud? a hetvenes évekre a Magyar Televízió legnézettebb műsora lett. A döntő nézettsége a korabeli kezdetleges statisztikai módszerek szerint elérte a 88 százalékot, maga mögé utasítva a Híradó iránti érdeklődést is. A Ki mit tud? adásaiban alkalmazták először a drót nélküli, URH adóként működő mikrofont, a mikroportot. A verseny leginkább a zsűriről és nem a versenyzőkről szólt. A neves szakértői gárda tagjaként vált ismertebbé többek közt Pernye András és Petrovics Emil. Az első Ki mit Tud? győztesek jutalmul Helsinkibe utazhattak a Világifjúsági Találkozóra. Később általánossá vált, hogy a legjobb felfedezettek nyereményútjának célpontja a VIT-et megrendező ország lett.