Ridikül
Gyártási év: 2013 | Adásnap: 2013. november 18.
Időpont: 17:42:37 | Időtartam: 00:44:17 | Forrás: MTV1 | ID: 1742260
Nava műfaj: talkshow 44 perc (Korhatár-besorolás: 12 )
Címek Főcím: Ridikül+-
Műsorújság szerinti cím: Ridikül
Műsorújság adatai: (12) Női talkshow Feliratozva a Teletext 111. oldalán. (45 perc) Egy ridikülbe minden belefér és egy hölgy mindent bele is tesz! Ezt a nők tudják, a férfiak elviselik. De mi is pontosan egy ilyen táska tartalma? Az M1-en szinte bármi lehet, ami az embereket érdekli. Párválasztás, gyermekvállalás, kapcsolati problémák, pénzügyek, az egészség megőrzése, betegségek, komoly és vidám témák naponta meg- és kibeszélve a stúdióban ülő ismert hölgyekkel. Ez a RIDIKÜL Jakupcsek Gabriellával. Nem túl komoly, de nem is felszínes. Egy igazi beszélgetés, naponta az M1-en.
Műsorszolgáltatói ismertető:
Tartalom:
Végzet asszonya az örök misztérium és elérhetetlenség megtestesítője a férfiak számára. Tényleg minden nő erre vágyik? Hogyan válhatunk azzá? A végzet asszonya szerepben "tetszelgő" nők valójában boldogok? Hölgy vendégeinkkel, Tordai Terivel Gregor Bernadettel, Zsédával közösen eredünk a végzet asszonya fogalom nyomába. Müller Péter személyében pedig bepillanthatunk a férfiak véleményébe is.

Szerzők és alkotók:
1. Árva Tibor Operatőr
2. Barta Bea kreatív producer
3. Bendó Zsuzsanna Operatőr
4. Benedek Gábor Hangmérnök
5. Blázy András Főgyártásvezető
6. Bus Tibor Fővilágosító
7. Császár Ferenc Hangmérnök
8. Dimeth Balázs Operatőr
9. Ducki Witek Riporter
10. Fodor Imre Produkciós vezető
11. Halkó Gabriella Producer
12. Hujber Balázs Díszlettervező
13. Jakupcsek Gabriella Műsorvezető
14. K.Nagy Lajos Operatőr
15. Kovács Gabriella Rendező
16. Kovács László Főgyártásvezető
17. Kovács Tibor Operatőr
18. Mester Ágnes Riporter
19. Mihály Balázs Vágó
20. Mliner László Gyártási összekötő
21. Nemeskéri Tamás Műszaki vezető
22. Nyitrai Kata Főszerkesztő
23. Oláh Zoltán Vezető operatőr
24. P. Kovács Gyula Vágó
25. Pallaghy Koppány Operatőr
26. Schmidt Antal Operatőr
27. Szabó Gábor Gyártásvezető
28. Szegedi Judit Felelős szerkesztő
29. Takács Zsolt Operatőr
30. Tóth Erzsébet Laura Szerkesztő
31. Tréznik László Vágó
32. Zsótér Dániel Riporter

Közreműködők:
1. Gregor Bernadett vendég, színésznő
2. Müller Péter vendég, író, dramaturg
3. Tordai Teri vendég, színésznő
4. Torma Mária stylist
5. Zsédenyi Adrienn Zséda Vendég, énekesnő
Teljes leirat:
Ez a
RIDIKÜL
Az M1 női talk show-ja.
Mai témánk:
Végzet asszonya
Akik ma elfogadták meghívásunkat,
Tordai Teri
Jászai Mari-díjas színésznő
a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze
Úgy gondolja, hogy a végzet asszonya
címkét,
a közönség szeretete,
és rajongása ragasztotta rá,
az általa megformált
karakterek miatt,
de ő mindig is tudta,
hogy ezek csak szerepek.
Gregor Bernadett
Zenthe-díjas, Ötcsillag-díjas
színésznő, énekesnő
Kislányként, fiatal nőként,
aztán, mint két gyermek édesanyja,
és feleség,
teljes utat bejárt, már amit egy nő,
csak megélhet a nőiesség útján.
A végzet asszonyának tartják.
Zsédenyi Adrienn Zséda
Emerton-díjas énekesnő, színésznő
Ő nem nagyon érzi
magára nézve jellemzőnek,
a végzet asszonya titulust,
de amikor a színpadon
viszontlátja magát, mint díva,
akkor érti meg igazán,
hogy mire is gondolnak az emberek
vele kapcsolatban.
A műsor házigazdája pedig,
Jakupcsek Gabriella
Akinek véleménye szerint,
végzet asszonyának lenni,
nagy teher lehet.
Hölgyeim, én végeztem,
önöké a szó!
Jó napot kívánok!
Ahogy szokták mondani,
cherchez la femme,
csak kevesen tudják, hogy
Alexandre Dumas volt az,
aki ezt a fogalmat, ugye
"a keresd a nőt", fogalmát,
egyáltalán a köztudatba behozta.
Próbáljuk megfejteni, hogy mi is az,
hogy végzet asszonya.
Lehet ez pozitív és negatív
értelemben is használni,
de azért általában,
pozitív értelemben használjuk,
valami elérhetetlen,
valami titokzatos,
ki ne szeretne ilyen lenni,
de a három hölgy, aki ma vendégem,
biztos, hogy ilyen,
valamilyen szinten.
Hogy kívülről vagy belülről,
hogy a szerepeik okán e,
az majd kiderül.
Ti mikor szembesültetek azzal,
hogy ezt a fogalmat,
rátok lehet akasztani?
És rajtatok is van, egyébként.
Most az a kérdés, hogy ki kezdje?
- Én, mint a volt
cherchez la femme, végzet asszonya?
- Mért lennél volt?
- Mert a végzetesség elmúlik.
- Az el.
- Az el, azt tudomásul kell venni.
- Az nem is baj.
Tehát mondjuk, hogyha majd
az unokámnak fogom mondani,
és én voltam a végzet asszonya,
rém néz majd és azt mondja,
ez nem létezik.
Mert ez így van,
én nekem az az érzésem,
hogy nem azért,
mert színésznő vagyok,
hanem, hogyha mondjuk,
bármilyen foglalkozásom lenne,
tanárnő, kertésznő, villamos kalauz,
és akire rámondják azt,
hogy végzetes,
nem jó címke.
- A végzetesbe van valami veszélyes.
- Van.
- Van valami veszélyes.
- Van, van.
És én, mint színésznő tudom,
hogy ez a végzetesség,
ez nálam szereppel jött össze,
és nagyon hamar elmúlik,
és ha utána nem találom meg
a saját életben való szerepemet,
én megmondom őszintén,
mikor kamaszlány voltam,
nekem azt mondták volna
14 éves koromban,
hogy nézd, ő a végzet asszonya,
pfuj.
Nekem nem szimpatikusak
a végzet asszonyai.
Most jönnek a fiatalok.
Na de ó hát...
Muszáj elmondjam.
Hát Berni, az egy az egybe.
- A kérdésedre válaszolva,
hogy mikor szembesültem vele.
- Igen.
Amikor láttam az újságban leírva,
esküszöm, hogy akkor.
És a privát életembe se,
tehát, hogy nekem ez azért furcsa,
mert 23 éves korom óta,
anyuka vagyok.
Tehát lehet, hogy este a színpadon,
fel kell venni a push up melltartót,
és a necc harisnyát, meg a tűsarkút,
meg ha eljövök a Ridikülbe, akkor
besütik a hajamat,
és szépen ki vagyok sminkelve,
de hát azért, 18 éve a reggeleimet
azt úgy kezdem,
hogy kakaót csinálok meg szendvicset,
és a macskaalmot szedegetem ki,
és akkor mindig kicsit olyan fura
érzés az,
hogy akkor, most ha ezt
valaki látná...
Te figyelj, a Karádi Katalin is
biztos csinált valami ilyesmit,
vagy a Honthy Hanna,
szóval...
Én azt gondolom különben, hogy a
nekem szerintem a szerepeim,
tehát sokat, nyílván olyan szerepeket
osztanak rám,
másrészt biztos, hogy a,
mondjuk az aktfotó sorozat,
na de hát az, az éltemből,
kétszer, mondjuk 4-5 óra volt,
amíg én bearanyozott testtel
egy kereveten feküdtem,
- amúgy a többit azt nem...
- Na de hány férfinek lesz ez
egy korszak, édesem.
Hányan nőnek föl azon majd.
Hát erre gondoljál.
Minél messzebb van,
annál büszkébb vagyok a képekre.
- Hát persze.
- Jól van na.
Hát szóval azokat azért főleg...
A tulajdonságokról beszélgetünk
még majd,
hogy mi az amivel felruháznak
titeket,
és lehet, hogy nincs is bennetek,
de valamitől mégis sugalljátok.
Adrienn, azért te nem voltál
mindig végzet asszonya.
Én, most sem gondolom azt,
számomra ez a szó, ez a femme fatale,
ez valahogy az irodalomból
és a filmekből,
főleg a film noir stílusból, illetve
a képzőművészetből, erősödik fel,
egy olyan nő alakot képzelek el,
aki nem is tudom, a Monica Bellucci,
vagy szerepei szerint,
az Angelina Jolie is,
hogy valami nagyon dögös,
fekete, szűk ruha,
ilyen szépen berakott haj,
cigaretta, vörös rúzs, vörös körmök,
és ahogy mondta a Terike is,
hogy a veszélyt magában hordozza.
És ami nagyon fontos, hogy a vonzerő,
a szexuális kisugárzás, mellett,
mert ugye a férfiakat, így tekeri a
karmai közé,
ott van valami olyan intelligencia,
amivel be tud menni a férfiak
világába.
Te mikor vetted észre,
hogy tapadnak a férfi szemek rád?
14 éves koromban, de azért,
mert nagyon vékony voltam,
szóval nem női idomaim voltak,
csak hosszú lány voltam,
és amikor olyan 20 éves koromban,
elolvastam,
Nabokov-nak a Lolitáját,
visszamenőleg rájöttem,
hogy én egy igazi,
Lolita alkat voltam.
Amibe az is közrejátszott,
hogy én Egerben nőttem föl,
és a szomszédom volt,
egy szomszéd néni, nagy könyvtárral.
És a Zola engem...tudtam Zoláról,
mert hát azért valahogy
olvasott kislány voltam,
mit olvastam el, a Nanát.
És mikor azt olvastam,
"és az orrcimpái kéjesen remegtek",
odaálltam 13 éves korban a tükör elé,
az orrcimpáimat kéjesen remegtettem,
pedig még nem volt udvarlóm,
nem volt semmi,
csak ez, azért, mert igazából a
tekinteteket és a férfiak sugárzását,
érdeklődését észrevettem,
ezt nem tudom letagadni.
- Ez igaz.
- Hát hogyne.
Berni?
Nem beszéltünk össze a Terivel,
de én szerintem a Zolának
a Nana című regényét,
ha ötször nem olvastam el, nagyjából,
ilyen kamasz koromban, egymás után,
és volt egy filmsorozat is belőle,
nem tudom, hogy emlékeztek e rá,
egy vörös hajú, nagyon szép, francia,
színésznő játszotta benne a Nanát.
Én megmondom őszintén, hogy én,
én ilyen,
25 éves korom tájékán kezdtem el
azt inkább észrevenni,
hogy vonzom a férfi tekinteteket.
Én sose felejtem el,
én nem tartottam magamat,
és nem is számítottam még,
főiskolás koromban sem,
kirívóan szépnek, mondjuk
Marozsán Erika volt az osztálytársam,
Kéri Kitty, Schell Juci,
tehát egy olyan...
- Különleges osztály,
mindenki szép lány ebből.
- Igen, tehát hogy nem, nem...
És én emlékszem rá, hogy már
megszületett a Bence fiam,
és volt másfél-két éves, és akkor
vittem haza a pelenkát,
ugye azt mindenki látta,
mert nagy csomag,
és akkor, nem tudom,
egy ilyen vásárlás alkalmával,
talán többen is, úgy kedvesen,
megjegyzést tettek,
vagy, vagy...és akkor
olyan furcsa volt,
hogy, de hát én anyuka vagyok,
és viszem haza...
Én úgy érzem, hogy nekem ahhoz,
hogy a nőiségem kiteljesedjen,
nekem szükségem volt az anyaságra,
mint élményre,
úgy hogy később következett ez be.
Te előbb voltál anyuka,
és utána végzet asszonya.
Ha ez a kategória marad.
Adrien?
Nekem is volt egy ilyen
meghatározó élmény,
nekem a Katona József színházban,
a Lulu,
amit láttam még 14-15 évesen,
ha jól számolok,
és ő volt az a nő, aki mindenkit
az ujja köré csavart,
az orvost a bankárt, a nem tudom,
a politikust,
tehát, egy olyan hatása volt
a férfiakra,
ami megmagyarázhatatlan és
egy picit közel van a,
tehát, a halál pereméig sodródásig.
És én sem vagyok ilyen, hogyha
utalhatok Terikének a mondatára,
hogy ez a veszély, az azt gondolom,
hogy nincs bennem.
Tehát nekem fontosabb az,
hogy mondjuk egy...
a férfi hozza meg a döntést.
Tehát én ezt úgy szeretem átadni,
vagy úgy csinálni, hogy...
...hogy, hát hogy a nyak forgatja
a fejet.
és a végzet asszonya azt hiszem,
hogy ezzel a jogával,
hogy ezzel élni szeretne, hogy
ő dönt és ezt elveszi a férfitól,
- és talán ez is a vonzerő.
- Igen, ez is egy belső tulajdonság,
én is úgy gondolom,
hogy látszólag odaadó, de valójában
ő dönt.
- Így van.
- Én is így gondolom.
Persze mások a tulajdonságok,
ezt mindig hozzá kéne tenni,
hogy más a 30-as évekbeli,
végzet asszonya,
és tulajdonképpen az volt
az a korszak,
a 30-as, 40-es évek, még sorolhatnám,
ahol ezt a fogalmat használtuk,
ma már picit ódivatúbbnak is tűnik,
az, hogy végzet asszonya, mert már
annyiféle,
szleng van a magyar nyelvben,
ami egészen máshogy határoz meg
egy ilyen nőt,
de mégis érezzük, hogy ebben,
finom tulajdonságok is vannak,
és nőies tulajdonságok.
A nőiségeteket,
mennyire határozta meg,
a környezetetek a szüleitek,
a mamátok, ki képe adott esetben?
Vagy pedig, valóban inkább,
egy regényes színésznő,
egy mintakép egy életérzés.
Volt e minta?
- Tudtad e?
- Nem, nem, nem.
És tudod mi az érdekes?
Hogy nem emlékszem rá, hogy nekem
kiskoromban azt mondták volna,
hogy te milyen szép kislány vagy,
és ezért, rettenetesen rondának is
tartottam magam,
és ha most megnézek,
egy kislánykori képet,
egy kifejezetten,
csúnya kislányt látok, most is,
tehát, hogy valahogy,
nyílván nagyon fontos az,
hogy te mit gondolsz magadról.
Te, nem mondták,
hogy milyen helyes vagy,
- vagy milyen szép vagy?
- Nem képzeld el, és viszont,
talán pont ezért,
én egy a fiaimat lehet,
hogy egy kicsit túl, túl ajnározom,
hogy legyen nekik önbizalmuk,
nekem nagyon sokáig,
és nem hogy nagyon sokáig,
szerintem még most sincs.
És hogy ez fontos szerintem,
fontos, fontos.
Nekem sem volt,
az anyukám tanárnő volt,
valahogy ez nem volt otthon téma,
egyáltalán,
- hogy, ezzel mit kell kezdeni...
- Hát lehet, hogy szemérmességi
okokból,
- nem volt téma.
- Mert hát azért valljuk be,
hogy azért az igen.
Tehát 30 évvel ezelőtt, azért a
szüleink, szemérmesebbek voltak.
Zséda, neked a mamáddal való
kapcsolatodban?
Nekem mondták,
de nem vitték túlzásba,
tehát apukámnak mindig inkább
fontosabb volt,
hogy tanuljak és szorgalmas legyek
és a munka, munka,
és úgy gondolom, hogy hát az
intelligencia mindenféleképpen,
ahhoz, hogy egy nő vonzó legyen, és
tudja az értékeit egységbe rendezni,
ahhoz ez kellett is.
Anyukám viszont, egy olyan nő,
akire mind a mai napig,
oda kell figyelni.
Tehát egy kis városban élnek, Pápán,
és ő tényleg az a fajta, aki,
hogyha végig meg a főutcán,
akkor minden szem odaszegeződik,
mind a mai napig.
Hát úgy tud öltözni,
olyan finomsággal,
úgy tudja sminkelni magát...
Ezek például, fontos lenyomatok
egy lányban,
- szerintem, ha otthon ezt látja.
- Igen persze, az elején lázadtam,
tehát én nagyon sokáig, amikor a
szentesi drámatagozatra jártam,
akkor bakancs és mindenféle
bőrkütyük, meg bőrruhák,
aztán a Cotton Club-os időszakban,
próbáltam már nőiesedni,
vagyis nőiesedtem,
és akkor küzdöttünk is mi.
Tehát az én anyukám azt mondta nekem.
Hogy mért nem festem már ki magam?
Hát ez, fordítva volt nálunk,
mint általában,
hogy ő inkább ezt a nőiességet,
próbálta belőlem kihozni,
aztán én rátaláltam erre,
mert most már,
furcsa is lenne,
hogyha másként lenne,
meg számomra is ez a szép,
hogy egy nő ilyen,
vagy nem tudom, hogy mondjam.
De én azt hiszem,
hogy ezt lehet tanulni.
Abszolút, abszolút.
Meg lehet tanulni, azt hogy,
hogy tudjon az ember,
az értékeivel az előnyeivel bánni.
És én úgy gondolom, hogy most,
sokkal jobb nő vagyok,
mint mondjuk a 20-as éveimben voltam.
Ez így van, már nem azt mondom,
hogy a 20-as éveidben,
- de hogy most jó nő vagy az biztos.
- Jobban is érzem magam egyébként.
Hát egyre jobban tudom,
hogy mi áll jól,
mi az amit nem kell erőltetni,
hol vannak a határaim,
és hát igen, van egy-két dolog,
amit az ember,
bedob annak érdekében, hogy,
egy-két olyan pillantás, nem?
- Most valljuk be.
- Hát de.
De főleg, előadó művészeknél,
hogyne hát kell is, hogy legyen.
Volt e olyan példaképetek, nő,
gyerekkorodba, vagy gyerekkorotokba,
színésznő, akár nemzetközi
viszonylatban is,
vagy magyar, akire azt mondtátok,
hogy ilyen szeretnék lenni,
mert tetszett ahogy öltözött,
ahogy...volt ilyen?
Persze, nagyon sok, hát belőlük
inspirálódik az ember.
Akár Audrey Hepburn, Marilyn Monroe,
is,
hát ő is nagyon tudta, hogy hogy kell
pakolnia magát,
- de pontosan centiről, centire.
- Hát de ő a végzet asszonya
tipikusan.
- De nem tudom, Karády Katalin is
egy ilyen példakép.
- Képzeljétek el én róla,
mindig azt gondolnám, hogy férfi,
de...pedig nő volt.
Tehát bocsánatot kérek mindenkitől,
- de olyan férfiasnak tűnik...nem?
- Van férfiasság szerintem a...
-...a végzet asszonya...
- Volt benne valami olyan
szögletesség is,
ami...de pont ettől volt nyílván
a végzet asszonya,
- hogy nem volt szabályozható.
- És az őrült, önállóság.
- Önállóság.
- Szóval, igen.
Ez az önállóság, ez egy kulcskérdés,
azért megmutatjuk,
hogy ma vajon mit jelenthet,
Karády Katalin személye.
Nem csak nekünk,
hanem egy másik korosztálynak.
"Pardon."
- Felismered e, hogy ki van a képen?
- Nem.
Karády Katalin.
Marilyn Monroe?
Fogalmam nincs.
Karády Katalin.
Szerintem, Karády Katalin.
Nagyon ismerős...
Karády Katalin.
Nem tudom, színésznő.
Segíts.
Nagyon jó kérdés.
Nem tudom.
Hát, Karády Katalin?
Repüléshez van köze?
(zene)
"Ez lett a veszte,
mind a kettőnk veszte,"
"Egy csillagos, még forró,
május este."
És ma Magyarországon van
Karády Katalinhoz fogható,
végzet asszonya?
Nincs.
Nincs, nem is lesz.
Azt nem tudom, de azt tudom,
hogy van neki emléktáblája,
mégpedig abban a házban,
ahol én születtem,
ez a Nyári Pál utca 9.,
mert hogy ott lakott anno.
Tudod e, hogy mit jelent az
a kifejezés,
hogy végzet asszonya?
Így nem tudom.
Férfi szíveket, megmételyező,
attitűdjével megbabonázó nőszemély.
Az akiért, mindent odaadunk.
"Éjszakánként itt, így foglak tartani
a karomban."
Hát milyen gyönyörű, nem?
Ki ne akarna végzet asszonya lenni,
egy ilyen bejátszás után, nem?
Ahogy az fel is volt építve,
hogy legyenek végzet asszonyai.
Azért Karády Katalin, tipikusan
egy ilyen jelenség volt.
Elég magányosan élt.
Igen, most hirtelen eszembe jutott,
először mikor kérdezted,
az én fiatalságomban,
Brigitte Bardot volt aki,
úgy tupíroztuk a hajunkat,
és olyan fürdőruha meg minden,
most más a divat,
és ezt tudomásul kell venni.
De igény volna rá,
ahogy ezt mondani szokták,
de erre a típusra, tehát ez a...
Én szeretnék egy ilyen femme fatale,
dédnagymama lenni, nagyon, nagyon.
Nagyon, hogy idekötöm a kendőt,
és azt az én korosztályom tudja,
hogy ide jó kötni a kendőt,
ha nagyon tetszik egy férfi,
70 és 80 között,
ne beszélj sokat Terike,
mert az nem jó,
ha tudják, hogy okos vagy, inkább
úgy nézzél,
szóval ilyeneket már tudok.
(taps)
Előny vagy hátrány a külső?
Abszolút előny.
- Előny?
- Mindenképpen előny.
Ezt nem szabad,
igen ezt nem szabad letagadni.
De az, azt nem tudom,
hogy abban egyetértetek e,
ezt főleg a fiatalabb éveimre mondom,
amikor pályakezdő színésznő voltam,
viszont sokkal többet kellett
bizonyítanom.
Mert attól, hogy valakinek
van egy dekoratív külseje,
akkor a külvilág, az úgy reagál rá,
hogy jó, jó, hát kinéz valahogy,
de biztos hülye.
Akkor amikor elkezd az ember
beszélgetni,
akkor kiderül, hogy hát, lehet,
hogy nem annyira az.
De akkor biztos,
hogy rossz színésznő.
Tehát, mindig, tudod így vannak,
mindig keresnek fogást az emberen,
tehát, hogy előny, abszolút előny,
de hogy közbe, közbe,
én nekem az a tapasztalatom,
hogy többet kellett bizonyítani.
Igen, csak azért mondtam rögtön,
bocsássatok meg,
hogy előny, mert ezt nem lehet
letagadni,
de ezt az előnyt, ezt ragyogóan,
mindenféle nőtípusnak ki lehet hozni.
Tehát akinek a keble szép,
az szépen dekoltáljon,
nekem a derekam nem karcsú,
sose tettem ki a derekamat,
de hosszú a nyakam, kitettem.
Ezt csak azért mondom, hogy igazából,
mindenki ki tudja magából hozni,
a legizgalmasabbat,
és erre jó odafigyelni.
Tehát ezek a femme fatale-ok,
nem egészében tökéletesek,
hanem próbáld, állj oda a tükör elé,
és próbáld megtalálni magadból azt,
amit legjobban kellene kidobni.
(taps)
Ha persze az én szememben és
és ha a nagy neveket emlegettük,
akár a Beluccit, akár,
akár a Brigitte Bardot,
akár és még sorolhatnánk a neveket,
Marilyn Monroe-t.
Divat diktátorok voltak, és ilyen
értelemben a Zséda is az egyébként.
Tehát nagyon fontos volt, hogy saját
meghatározó stílusuk legyen.
De ugye próbáljuk valahogy ezeket,
a korokat most összehozni,
és te azt mondod, és
ez egy nagyon fontos dolog,
hogy ha nem is vagyunk,
femme fatale-ok,
de nagyon fontos, hogy kihangsúlyozza
valaki, a nőiességét.
Tehát, hogy erre igen is, rá lehet
pakolni,
vagy rá lehet játszani,
és ez egy jó kaland,
úgy hogy mi megmutatjuk,
hogy miféle lehetőségek vannak erre.
Sokan összekeverik a nőiességet,
a nagyon szexuális történettel,
ami a kettő, nem ugyanaz.
Az egyik borzasztó közönséges lehet,
ez a nagyon szexi, kihívó, hivalkodó.
A másik a finom, nagyon lágy
nőiesség, ez tanulható.
Nagyon finom anyagok, lágy dolgok,
selymek, virágos dolgok, picit
a romantikára gondolunk,
az nagyon, nagyon közel áll,
az úgynevezett nőiességhez.
Találtam egy nagyon szép,
kis fehér szoknyát,
ami nagyon jól kihasználható,
tekintve,
hogy a fekete-fehér az a
trendek királynője mostanában.
Legyen fehér blúz választéka
egy hölgynek,
aki dolgozni jár, több is,
most itt találtam hármat.
Ha valakinek munkába kell mennie,
ezt a dressz kódot is lehet
enyhíteni,
sálakkal, blúzokkal,
szabásmintákkal, színekkel.
Mari nézd csak!
- Nahát ez nekem tetszik.
- Igen, hű ez nekem is tetszik.
A hölgyek, nem mernek
játékosak lenni.
Soha ne veszítsék el
a játékosságukat,
tessék fölpakolni,
így a karokra a ruhát,
és bemenni a próbafülkébe,
és próbálgatni.
Színeket, formákat,
csak ezt tudom ajánlani.
(taps)
Azért én visszatérnék az eredeti
kiinduló pontunkhoz,
én azt gondolom,
hogy a végzet asszonya,
ha létezik ilyen kifejezésünk,
márpedig létezik,
annak egyedi a stílusa.
Tehát az egy nagyon jó tanács volt,
de például te,
ezt istenien alkalmazod.
- Igaz Zséda?
- Nagyon szeretem.
És erről nyugodtan és bátran
kérem, hogy beszélj,
mert ez egészen szembetűnően,
összhangba vagy,
a külsőddel és a belsőddel és
a dalaiddal,
- tehát ez egy zseniális találmány,
ahogy te ezt alkalmazod.
- A zene mellett...
nekem ez, ha mondhatom így a hobbim.
A stílussal való foglalkozás,
és szerencsém van,
hogy egy olyan pályám van,
ahol ezt meg is tudom mutatni,
nem csak a színpadon,
hanem, mindenféle rendezvényeken.
Tehát én ezt szeretem, ha mondhatom,
szenvedélyesen szeretem a ruhákat,
- az már szinte bűn, annyira.
- Ezt én megértem.
Nem, ezt én megértem.
Illetve a szépet, ami lehet,
hogy egy elvont fogalom,
de ebbe megtalálni az összhangot,
akár a megjelenésben,
nem kifejezetten egy cipőben,
vagy egy kiegészítőben,
hanem, hogy úgy egyben legyen szép.
Összhatásról beszélünk, de szerintem,
ez ne haragudjatok,
de ez nekünk,
munkaköri kötelességünk.
Én azt gondolom, hogy azok
az emberek, akik naponta,
valamilyen módon,
akár szem előtt vannak,
vagy akár példaképek lehetnek,
de mindenképpen nézniük kell,
az embereknek minket valahol,
ha odakapcsolnak vagy
fölmennek a színpadra,
szerintem munkaköri kötelességünk,
hogy mindenkinek meglegyen
a saját stílusa,
tehát én például, nem szeretem,
ha valaki túl átlagos a képernyőn.
Mert azt gondolom,
hogy ez egy kiemelt műfaj,
akire fény vetül,
annak meg is kell felelni valamivel.
Én kapcsolódok ahhoz, amit
a bejátszásban mondott a hölgy,
mert ehhez azt szerettem volna
hozzáfűzni,
hogy és a hölgyek és a lányok,
nem hallgatni arra,
a szerelmünk a társunk,
nem fogja észrevenni a változást,
és ettől úgy meg szoktunk sértődni,
majdnem azt mondhatnám, hogy a nők,
egymásnak öltöznek.
Tehát egy nő előbb veszi észre,
juj, de jól áll ez rajtad,
és akkor arra gondol az ember,
de hát a férjem, észre se vette,
hogy most nem lila a hajam,
hanem szőke, vagy ősz vagy vörös,
hát semmit se vesz észre rajtam?
Semmit.
Szeret minket, úgy ahogy vagyunk,
tehát magunkat kell egy kicsit,
magunknak föltunningolni.
A többi hölgytársunknak, és a más,
a többi férfiaknak,
nem csak a szerelmünknek,
hanem az, hogy tetszünk,
ez legyen bennünk, ez fontos.
(taps)
Hívtam egy olyan férfi vendéget,
akitől én mindig csak tanulni tudok,
vagy együtt gondolkozni inkább,
inkább úgy mondom,
hogy aki alkalmas arra,
funkciójánál fogva, hogy
együtt gondolkozzék a női létről,
vagy a nőkkel a női létről,
úgy hogy íme,
a mi meglepetés vendégünk,
aki fogja tudni, hogy mi az,
hogy végzet asszonya.
Ebben a percben lép be a stúdióba,
Müller Péter
író, dramaturg, forgatókönyv író,
előadó
Számára a végzet a sorsot jelenti.
Mindig a nők mentették meg az életét,
hozták helyre a sorsát.
Fogadják szeretettel!
Foglaljon helyet.
(taps)
Olyan nehéz ezt megfogalmazni,
mi valamiről beszélgetünk,
amiről azt gondoljuk,
hogy ez a fogalom,
a mi korunkba vajon mit jelenthet?
Maga mit gondol arról, hogy ma,
milyen egy végzet asszonya?
Egy fiatalabb pasit kellett volna
idehívni,
nem gondoljátok?
- Jávor Pált, nem?
- Nem, nem.
Én a női sorsról,
most írtam egy könyvet,
rengeteg nővel beszéltem,
és férfival is, járom az országot.
Ez a fogalom van, de megváltozott.
Valamikor a végzet asszonya,
a férfit lehúzta.
Most, végzet asszonyának azt nevezem,
aki a férfit fölemeli.
Az ember tragédiájának a szinopszisa,
az, az, hogy az Ádám,
tönkre teszi a világot.
Kísérletezik vele, bajról, bajra,
a végén tönkre megy,
öngyilkos akar lenni,
és az Éva, aki végig statisztál,
nem volt a darabba,
egyszer csak, mint megmentő,
jelenik meg,
és a jó Isten azt mondja,
a térdre hullott Ádámnak,
hogy ezentúl, leszel szíves
figyelni a feleségedre,
mert ő hall engem, de te süket vagy.
Ez van most.
Na de Péter, borzasztó nehéz,
amit most mond,
mert mi isszuk szavait,
hát Isteni ezt hallani,
de erről a férfiak,
mikor fognak értesülni?
- Ha összetörnek.
- Mert a Bibliában, már benne volt,
- de...
- Ha összetörnek.
- Ha összetörnek.
- Igen.
- Hát ez...
A férfinek, meg kell élnie
a katarzisát.
Össze kell roppanni,
a nagy egót föl kell adni,
az, hogy ő a világ teremtője,
az, hogy mindennek az ura,
hogy fölényben a van a nő fölött,
amire ránevelték, 2000 év óta,
az a férfi, tisztelni tudja a nőket,
föl tud nézni rájuk.
Az a férfi.
És az, mindig is az volt,
és aki nem ilyen az korcs.
Akkor, amikor
a legnagyobb bajban volt,
mert azt mondja, hogy ez...
és én emlékszem erre a történetre,
amikor ugye magát meglőtték.
- Igen.
- És az utcán feküdt.
Igen.
- Akkor is egy nő segített magán.
- Igen.
Amikor a kórházba került,
akkor az orvos elment,
akkor is egy nő segített.
Nagyon sokat kaptam a nőktől.
Életet, boldogságot, értelmet.
Én mostanáig hallgattam
a beszélgetéseiteket, kint.
Figyeltem és tanultam belőle sokat,
ezt őszintén mondom.
Megtanultam figyelni a nőkre,
nagyon fontos és tanácsolom
a férfi barátaimnak.
Olyasmiket tudtok,
amiket mi nem tudunk,
és amit a gőgtől nem hallunk meg.
Sokkal boldogabbak lennénk,
mi férfiak,
ha ezt megtudnánk csinálni.
(taps)
Mégis kell a férfiaknak,
ez a fajta típusú nő,
a szépsége, a kecsessége,
az elérhetetlensége,
számtalan olyan tulajdonsággal
ruházzuk fel,
ezt a femme fatale-t, amit
nagyon nehéz a mai korban,
valamilyen módon kivitelezni,
amikor,
mindig a Bernire nézek,
de jó példa volt,
teljesen mindegy, hogy
krumplis szatyorral megy valaki,
vagy pelenkás szatyorral,
amikor döntenie kell egy nap huszat,
holott az nem egy női tulajdonság.
Tehát, ezekben megmaradni,
azt hogy lehet?
Nem, nem erről van szó.
Nagyon nagy változások vannak,
emberiség méretű változások.
Összeroppan a férfi uralom,
sajnos a világgal együtt,
és jön az, amit úgy hívunk,
hogy a nagy anyakorszaka.
A női korszak,
vissza kell hogy hozzuk,
ebbe az elidegenedett világba
a szeretetet.
Nem tudunk jól szeretni.
Mi férfiak nem tudunk jól szeretni.
Nagyon, nagyon megbuktunk.
De Péter az odaadó nő, az például,
egy ugyan ilyen elvárása egy
férfinek,
- minden értelemben.
- Persze.
Ha én, mint ember,
nem értelek meg téged,
ha én örökösen csak a nőt,
látom benned,
akkor csak félszemmel nézek.
Az embertársamat kell meglátnom,
a női maszk mögött,
a szépségetek mögött,
a gyönyörűségetek mögött.
Egy párkapcsolatot,
csak úgy lehet tartóssá tenni,
ha a feleségem az, az embertársam is.
És akkor bármilyen balhé van,
bármilyen zűrzavar,
az ember szintjén,
rendbe lehet hozni.
Lehet, hogy a nemiség szintjén,
az egy örök harc,
és ott nem nagyon,
de egy picit fölébb léptünk,
ott, az ember szintjén, ott meg kell,
hogy értsük egymást.
(taps)
Mondjad Berni.
- Nem akartam semmit,
csak hallgatom áhítattal.
- Csak azt hittem, mert olyan édesen,
áhítattal hallgattok, hogy az...
Olyan örömmel...
Teri, neki írtam egy szerepet.
- A Mia Mayo tévedése, emlékszel?
Garas Dezsővel.
- Igen, igen.
- Ez pont egy femme fatale volt.
- Igen.
Na de azért Péter, mert magának is,
ez jutott eszébe róla.
- Meg a rendezőnek.
- Hát meg a rendezőnek is.
- Rényi Tamás rendezte.
- Hát persze.
- Isteni volt benne.
- Picit visszaugrom Gabi,
mikor azt mondtad,
hogy, hogy a férfi mondja, hogy,
hogy mindig készenlétben...
az jutott eszembe, hogy milyen
csodálatos lehet az,
hogy ülök egy társaságban,
és a szerelmem, élettársam, férjem,
csak úgy fogja meg a kezemet,
ránézek, és pontosan tudom,
hogy ebből egy gyönyörű éjszaka lesz.
Nem kell kimondani, nem kell semmi,
hogy ez hiányzik a finom testbeszéd,
hogy ha csak egy simogatás,
ha egy kézfogás,
egymásra nézünk, és pontosan,
férfi-nő tudja azt a titkot,
ami őket összetartja, ez szép.
(taps)
Ebben az az érdekes, amit te mondasz,
és ez az én fixa ideám és próbálom
a fiaimnak is magyarázni mind ezt,
hogy ez az, amikor te találkozol
a másikkal.
A mai fiatalok,
úgy találkoznak egymással,
hogy addigra már sok tőmondatot,
váltottak egymással,
valamilyen csatornán, sms-ben,
facebookon, emailben,
és pont ez a része, ami
a metakommunikációs része,
ami a titkot rejti,
ami a kétséget rejti,
ami a titokzatosságot rejti,
ez ma a legvégére került, holott,
ennek kéne a legelején lennie.
És így már annyi minden le van,
ahogy szokták mondani, zsírozva,
hogy addigra már, a metakommunikáció,
oka fogyottá vált, pedig,
és ettől a színek vesztek el,
de ez az én fóbiám,
csak a Zséda bólogat,
de szerintem ez egy nehéz ügy.
Igen, nagyon máshogy
kommunikál a mai generáció,
és nagyon veszélyes, ez az sms,
és mindenféle rövid üzenetekben,
elmondani dolgokat,
és ha nincs válasz, az is válasz.
És akkor közben az ember agyal,
hogy most mért nem jött válasz,
és most akkor mire gondol?
Szóval én nem nagyon szeretem ezt
a játékot.
Bevallom őszintén, sokkal jobban
szeretek a másik szemébe nézni és...
Mert ugye a végzet asszonyának,
tekintete van.
Most ha itt, a három hölgyön is,
végig nézünk,
mindegyiknek tekintete van.
Tehát a Berni az tud úgy ülni,
hogy jelen van,
ekkora macska szemekkel néz,
és pontosan lehet tudni,
hogy ott belül, valami kattog,
de jelen van.
- Dorombol is.
- Dorombol is néha.
- A végzetes, férfinek is
tekintete van.
- Igen, egyébként így van.
Az embernek tekintete van,
valaki néz belőle.
És azt hiszem, ez a lényeg.
Megtiszteltél azzal,
hogy hoztál egy fotót,
és ezt azért szeretném,
ha megmutatnánk,
mert az látszik egy gyerekben,
hogy az például, végzet asszonya e?
És van egy unokád, aki szerintem
a végzet asszonya.
Mi megmutatjuk.
- Hát ilyen a földön nincs.
- Igen.
- Hát ilyen a földön nincs.
- Jaj, drága.
Én, szerelmes vagyok belé.
(taps)
Vele indul a könyvem,
és azt mondom benne,
mert van egy korábbi képe,
csecsemő kép a születése után,
amikor még Buddha.
Még nem látszik rajta, hogy nő,
nem tudod nő vagy fiú,
csak egy kis Buddha.
Egy kis vezérigazgatónő, senki.
És itt már, egyszer csak hirtelen,
hopp,
kiderült, hogy a nő van benne,
és rögtön egy ilyen,
de ha a közelében vagyok,
akkor mindig azt érzem,
hogy úr Isten, ha még egy percig néz,
akkor nem tudom mi lesz velem.
- Szerelmes vagyok bele.
- Szerelem, ugye?
- Persze.
(taps)
Lányok, az egy furcsa dolog, hogyha
az embert végzet asszonyaként...
Hogy választ párt magának?
Mert ahhoz aztán nagyon nehéz,
nagyon nehéz.
Nem szokott sikerülni.
És onnantól kezdve,
hogy feleséggé válik,
ugyan az, amiért őt megszerették,
- azt szeretik e benne?
- Nem.
Én, jaj, én csak magamról beszélek,
most hirtelen.
Hogy nem, én többször voltam úgy,
hogy amikor,
kiderült, hogy...hogy is mondjam,
hogy olyan vagyok,
amilyen most vagyok,
mást képzeltek rólam,
ez nagyon érdekes,
és ez mai napig úgy van,
hogy bevásárlóközpontban,
van egy nagyon helyes idős úr,
elegáns, minden, özvegy,
minden stimmelne,
szeretne udvarolni,
de teljesen felépít egy hercegnőt,
egy névtelen vár hercegnő.
Na most én életbe,
pont annyit dumálok, mint itt,
pont olyan természetes vagyok,
pont olyan jókat tudok nevetni,
egyebek,
tehát azt a királynőséget,
én nem tudom neki adni,
és ezt tudom, úgy hogy nem is
randevúzunk,
mert nem akarom becsapni,
én meg már szeretem magam jól érezni,
de nehéz, ez egy nehéz dolog.
Nem irigyeltem soha,
nézd meg amit mondtam,
a Greta Garbóról,
de most jönnek a fiatal,
végzet asszonyai,
de jó, nekik biztos sikerült,
nekem ez nem jött be.
Nektek sikerült?
Senkinek se jön be.
- Senkinek?
- Á, ez nem jön be.
- De aranyos a Péter,
- véd engem, vígasztal.
- Nem téged védelek.
- Hát nézem, hát
a Karády Katalinnak bejött?
- Nem.
Hát hogyan, a Greta Garbónak bejött?
Sőt, Sophia Lorennek nem jött be.
- Hogy?
- A Sophia Lorennek nem jött be,
a Ponti...
- A Sophia Lorennek nem, senkinek.
- Így van.
- Brigitte Bardot-nak se jött be.
- Senkinek.
Hogy egy ilyen gyönyörű asszonyt
a Ponti,
aki neki eddig ért, egy 21 éves,
új Sophiával csalta,
és akkor a Sophia átment Párizsba,
a két fiával,
- és megpróbált két lábon állni.
- A vén pasinak volt pofája
megcsalni?
Igen, szóval azért mondom,
hogy a pofonokat,
kőkeményen megkapják a királynők.
Ez miért?
Na ez, na, azért ne ugorjunk.
Tehát onnantól kezdve,
hogy a végzet asszonyát,
valaki magáénak tudhatja,
onnantól kezdve mit vár el?
Ugyan azt a szerepkört, vagy
egészen mást?
Figyelj, én a kapcsolataimban,
valahogy mindig, mindig...
én nem vagyok ilyen feminista
nőmozgalom tagja.
Tehát én szeretek alárendelve lenni
egy férfinak,
én szeretek otthon rántást keverni,
szeretem ha szaladgálnak a gyerekek,
meg a macskák, meg a kutya,
tehát én ilyen családszerető vagyok.
Az egy másik kérdés,
hogy amiről beszélgettünk,
hogy a végzet...végzet asszonya,
tök mindegy,
tehát egy nő, hogy kerül
olyan helyzetbe,
hogy folyton neki kell dönteni.
És akkor most ezen kezdhetünk el
gondolkodni,
hogy én most azért,
például az autóvezetés.
Én mindenki mellett félek az autóban,
csak akkor nem félek az autóban,
ha én vezetek.
Ez nyílván sok mindent elmond,
mert tudom, hogy akkor
biztonságban vagyok.
És hogy sokszor az,
hogy nekem kell dönteni,
az nem azért van, mert én
egyszerűen nem akarom,
azt, hogy valaki más döntsön
helyettem,
vagy én nem fogadom el azt, adott
esetben,
hogy az a másik az, az okosabb,
vagy ugyan olyan biztos
helyzetet teremt,
hanem egyszerűen, amikor az élet
rákényszerít egy nőt arra,
hogy márpedig, neked kell a kezedben
tartani a dolgokat,
mert tudod, hogy akkor van rend,
akkor van minden elintézve,
akkor van befizetve a számla,
hogyha ezt én csinálom,
ez közben, ad egy biztonságérzetet.
De hát, marha nehéz, na.
Na de innentől, te magadnak adod
a biztonságérzetet.
Hol van ebben egy férfi?
Mért mondtuk valaha, azt egy férfire,
hogy Úr?
Ugyan az a neve volt,
mint az Istennek.
Hogy ki az, az ember, akire egy nő,
azt tudja mondani,
hogy ez az én Uram?
Feltétlenül egy olyan,
akiben megvan az alázat,
ahhoz, hogy Úr legyen.
(taps)
Ebből a szempontból én azt gondolom,
hogy a Zséda, jó példa.
- Nem?
- Igen?
Igen.
- Nem tudom, hogy jó példa vagyok e?
- Ebből a szempontból,
én azt gondolom, te vagy hozzá a
legközelebb a megoldáshoz.
Én mindig is, szerettem volna,
megtalálni az Uramat,
és emlékszem rá, hogy már,
tízen pár éves voltam,
mikor úgy kapaszkodtam a buszon,
hogy megfordítottam,
a kis köves gyűrűmet,
és így, hogy mindenki lássa,
hogy én már házas vagyok.
Hát ez nekem nagyon fontos volt
mindig, hogy...
hát én erre készültem,
erre a feleség szerepre,
és, és hát igen, bizonyos,
sok szempontból, úgy is van,
sikerült.
(taps)
Hát lassan eljutunk oda,
hogy mért van azért egy pici magány,
valami kis magány,
ott lebeg mindig amikor,
egy végzet asszonyáról beszélünk,
mert a végzet asszonya az számomra,
nem csak egyszerűen nagyon szép,
hanem intelligens és erős.
És ez a három dolog, ez, hát ez,
ez majdnem valószerűtlen,
ez a mesében van.
- A magány.
- A magány.
- Az mindig ott lebeg.
- Ugye?
Az még a legharmonikusabb
családi kapcsolatban is, ott van.
A legtökéletesebb párkapcsolatban,
a legtökéletesebb, szülő-gyerek
kapcsolatban is, ott van az,
hogy az embernek van egy belső
titkos szobája,
ahova vissza tud menni,
ahol csak is ő maga,
és ahonnan kijön szeretni.
Ha ez összezúzódik,
ha én ráesek a másikra,
vagy magamra rántom,
akkor abból nem lesz jó kapcsolat.
Van egy ilyen belül,
egész belül van valaki,
aki csak te vagy.
Igen, és rögtön ehhez kapcsolódik,
az, hogy nem szabad félni
a magánytól,
ez olyan jó, ez a titkos szoba,
most rögtön erre fogok gondolni,
hogy tulajdonképpen nekem van
egy titkos szobám,
ahova visszavonulok,
de mit akarok mondani,
rettenetesen fontos,
hogy bizonyos külső adottságokkal,
megáldott vagy született ember,
férfi, nő, most nőkről beszélünk,
sokkal több szeretetet és
odafigyelést kell adjon a másik
nem iránt,
mint tulajdonképpen, egy olyan nő,
aki erre nincsen...sokkal többet.
Hogy elhiggyék azt,
hogy én téged szeretlek,
hogy nem csallak meg,
hogy a tied akarok lenni,
hogy veled akarok élni,
hogy a férfiben ne legyen
az a szorongás,
hogy, de hát én ezt a nőt elveszítem,
ez túl sok nekem,
ezért, nekünk kell nőknek,
tenni valamit.
És ez, azt hiszem, nem csak most,
hát itt ülünk,
ilyen femme fatale, végzet...
ez minden nőnek jót tenne,
ha sokkal több szeretetet adj,
szeretetet, szeretetet,
és az egyszer csak át fog váltani,
erotikává, öleléssé, a szeretetből,
majd ez lesz, gondolom én.
Elképesztő!
(taps)
Zséda!
Csak az jutott eszembe, hogy,
hogyha mégis, arra az archetípusra
gondolunk,
hogy végzet asszonya, tehát aki,
aki elbűvölő, és vonzó,
és intelligens,
és úgy csavarja a férfiakat,
maga köré,
neki is jár a boldogság.
Tehát, attól még, van egy,
van egy férfi aki az ő párja,
és lehet, hogy nehezebb úton
találja meg, de megtalálja.
Például, eszembe jutott, ez a
Velencei Kurtizán című film,
ahol hiába volt a férfiak körében,
első, első helyen,
ez a Veronica Franco,
vagy már nem tudom, hogy hívták,
akkor is ő, az ő szíve,
egy férfiért dobogott,
és hát szerencsére, úgy is hozta
az élet, hogy egymásra találtak.
Én ebbe hiszek, lehet, hogy mondjuk
én romantikus alkat vagyok,
- meg idealista, de hát
a végzet asszonyának jár.
- Például szerintem, ez is egy,
tulajdonsága a femme fatale-nak,
hogy romantikus és idealista.
Hát ebbe biztos vagyok, nem?
- De valószínűleg igen.
- Van, van egy ilyen tulajdonsága is.
Hát, ha most visszamegyünk
a cikis régi szóhoz,
az, az a fajta varázs hatalom,
az amivel egy ilyen nő rendelkezik,
arra valóban születni kell.
Azzal élni kell tudni,
azt hozza magával,
és azt működtetni tudja.
Tehát el tudja intézni azt,
hogy belészeressenek.
De akkor is, hogyha nem szép a nő.
Ha varázshatalma van,
el tudja intézni, hogy beleszeret.
Én azt gondolom, most a Péter,
kimondta azt,
amiről mi itt beszélgetünk,
minden nőben van valamilyen
varázshatalom,
amivel el tudja intézni,
hogy az ő életében,
az ami neki fontos,
az valamilyen módon meglegyen.
Szerelemnek hívjuk,
tiszteletnek hívjuk,
megbecsülésnek hívjuk.
De mi legalább, keressük.
Köszönöm a figyelmüket.
Önök a Ridikült látták,
minden hétköznap várom önöket.
www.ridikul.tv
Ide várom az észrevételeiket.
Viszontlátásra!
...
Több

Kiemelt részek

12:24:21

A végzet asszonya

12:25:41

Tordai Teri, színművész

12:26:29

Gregor Bernadett

12:27:34

Zséda, Zsédenyi Adrienn

12:37:04

Karády Katalin

12:42:03

Torma Mária

12:46:56

Müller Péter, író