„…jobban tudom szeretni e hazát, mint gyülölni ellenségeinket…”
(Deák Ferenc)

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után mintegy 18 évvel, 1867. március 20-án fogadta el a magyar parlament azokat a törvényeket, amelyek a Habsburg Birodalom és hazánk politikai, jogi, gazdasági kapcsolatát rendezték. A törvényeket Ferenc József a királlyá koronázása után néhány héttel, 1867. július 28-án szentesítette. Ekkor jött létre hivatalosan az Osztrák–Magyar Monarchia.

A törvények ratifikálását és a mögöttük álló kompromisszumos magyar politikát óriási vita övezte, megítélése máig sem egyértelmű. A törvényekkel a magyar politikai vezetés lemondott a nemzeti önállóságról, elismerve, hogy a Habsburg Birodalom fennmaradása fontosabb szempont Magyarország függetlenségénél. Ugyanakkor e törvények több évtizednyi stabilitást hoztak, megteremtve a lehetőségét a jelentős mértékű gazdasági fejlődésnek.

A kiegyezés 150. évfordulója alkalmából kiválogattunk archívumunkból negyvenöt műsort, amelyek a szabadságharc leverésétől a kiegyezésig, illetve a kiegyezéstől az első világháborúig terjedő időszak történelmi, politikai, kultúr- és művészettörténeti folyamatait mutatják be. A gyűjteményt főként a két korszak tanulmányi feldolgozásához ajánljuk középiskolai diákoknak, főiskolai, egyetemi hallgatóknak, valamint tanáraiknak, ám NAVA-pontokra ellátogatva bárki, aki a 19. század második feléről és a századfordulóról szeretne tájékozódni, találhat benne megtekintésre érdemes anyagot.

Tartalom:

• Kiegyezés
  • Magyarország története – 30. – Út a kiegyezéshez
  • Magyarország története – 31. – Kiegyezés és fellendülés
  • Magyar évszázadok – A kiegyezés
  • Cimbora
  • Miért?
  • Múlt századi magyar arcképcsarnok – 4. – Egy letűnt nemzedék
• Az Osztrák–Magyar Monarchia időszaka
  • Magyarország története – 32. – A századforduló “boldog békeévei”
  • Magyarország első világháborúja
  • A Habsburgok utolsó bástyája: az Osztrák-Magyar Monarchia
  • A bomlás virágai
  • Napok, évek, századok
• Politikusportrék
  • Deák Ferenc (1803-1876)
  • Deák Ferenc “Húsvéti cikke”
  • Ferenc József (1830-1916)
  • Cimbora egyetem a MÜPÁBAN
  • Andrássy Gyula (1823-1890)
  • Id. gróf Andrássy Gyula (1823-1890)
  • Titkok nagyasszonya: Sisi
  • Sisi – Mítosz és valóság Erzsébet királynéről
  • Tisza Kálmán (1830-1902)
  • Baross Gábor (1848-1892)
  • Teleki László (1810-1861)
  • Wekerle Sándor (1848-1921)
  • Széll Kálmán (1843-1915)
• Budapest fejlődése
  • “Boldog békeidők”
  • Érettségi 2017
  • A nagyszerelmű város – Bordélyvilág a századfordulós Budapesten

A bomlás virágai és a Boldog békeidők című műsorok esetében sorozati főlapot adtunk meg – ezekről a „Kapcsolódó dokumentumok” ablakban érhetők el az egyes epizódok.

Ajánlott oldalak:

• Library of Congress
• Rubicon – Az 1867-es kiegyezés
• Múlt-kor – Anonim cikk készítette elő az osztrák-magyar kiegyezést
• Múlt-kor – Sisi kulcsszerepet játszott a magyar kiegyezésben
• Múlt-kor – Kínától a Jeges-tengerig – az Osztrák-Magyar Monarchia öt különös vállalkozása
• Falanszter – Az Osztrák-Magyar Monarchia kínai gyarmata

A kiegyezési törvények:

• 1867. évi XII. törvénycikk a magyar korona országai és az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekü viszonyokról, s ezek elintézésének módjáról
• 1867. évi XIV. törvénycikk azon arányról, mely szerint a magyar korona országai az 1867. évi XII. törvénycikkben a sanctio pragmatica folytán közöseknek ismert államügyek terheit ezentúl viselik
• 1867. évi XV. törvénycikk az államadósságok után a magyar korona országai által vállalandó évi járulékról
• 1867. évi XVI. törvénycikk a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről